Főmenü:
Videó > Néphagyományok
Ahúsvét utáni 5o. nap /görög szó, pentekosztész = ötvenedik/. E nap keresztény vallási ünnep, a II. századtól ünneplik; Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra - Szentlélek eljövetelének ünnepe, a keresztény egyház születésnapja.
Néphagyományok szerint az ünnep két napján rég mindenféle népijátékokat rendeztek; pünkösdi királyt, királynét választottak, aki megnyerte, egy évig viselhette a címet a közösség jutalmaként. Volt, ahol ilyenkor állítottak májusfát, máshol ekkor táncolták ki - köszöntve a tavaszt.
A pünkösdölés a legismertebb pünkösdi szokás; király, királyné választás vagy lakodalmi menet mintájára vőlegény, menyasszony, vagy csak a menyasszonynak öltöztetett leány kísérettel bejárja a falut, ünnepi ruhában, verselve, énekelve.
Mi van ma, mi van ma,
Piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz,
A második napja.
Jó legény, jól megfogd
Lovadnak kantárját,
Hogy le ne tapossa
A pünkösdi rózsát!
A pünkösdi rózsa
kihajlott az útra,
szedje fel a menyasszony,
kösse koszorúba.
”Pünkösdi köszöntő”
Víg a Noé kis galambja
megtért az özönvíz habja.
Zöld ágat viszen a szájába,
nyugvást tére le bárkába.
Én is most mint e zöld ággal,
e pünkösdi királynéval
beköszöntök kiáltással:
légyen az Isten e házzal.
Szívemből kívánom!