Főmenü:
Videó > Néphagyományok
A tavasz a termékenység, a zöld ág, a fák, a madarak ünnepe. Már a XV. századból van adatunk arra a sok helyen még ma is élő szokásra, hogy e nap reggelén zöld lombokkal, bodzaággal díszítik a kerítéseket, a házak kapuját, bejáratát.
Régen a majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, a magukkal vitt ételt, italt fogyasztva. Volt ott zsákban futás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Hazatérve az emberek bevitték a tavaszt a falusi és a városi házakba a kint szedett zöld ágak, virágok alakjában.
Május elseje a májusfa állításának ideje is, mely a szeretett lány háza előtt egyfajta szerelemvallás volt. A legények, ki-ki a szeretőjének állított májusfát. Ez egy 10–15 méter magas gyertyánfa, a környező erdő legmagasabb fái közül lopott fa volt. Pántlikákat, selyemkendőt, egy fehér, átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. Közben a lányos ház kerítését zöld ágakkal díszítették, de ezt a háziak korán reggel sietve eltüntették. A falu népe reggelre kelve kíváncsian vizsgálta, melyik lány háza előtt magaslik májusfa, közben találgatták, ugyan ki állíthatta. A menyasszonysorban levő lánynál nem volt nehéz kideríteni a tettest. A fa ledöntésére a hónap végén került sor. A bort az üvegből a munkában segédkező legények fogyasztották el.
Andland
hoxa.hu