EGYÜTTMŰKÖDÉS ISASZEGÉRT EGYESÜLET

Szlovéniai utazás 2015 június 20. (szombat)

Lendva
a szlovéniai magyarság szíve

Kisebbségi lét, kétnyelvűség és identitásmuravidéken

Két fal közé szorultál, / két kultúrába, két országba,
két nyelvbe, két gyermek mosolyába, két diplomával, két úton járva [...]

(Zágorec-Csuka Judit: Két fal között)

Első állomásunk a Magyar Nemzeti Művelődési Intézet - Bánffy Központ, majd

1. Avár, ahová gyalogszerrel megyünk fel, ami 5-10 perces sétát jelent a központból.

• Néprajzi kiállítás: a muravidéki magyarság kulturális örökségét, a hetési népi textíliákat mutatja be.
• A milleniumi emlékmű a budapesti Hősök terén.híres szülötte Zala György legismertebb alkotása, melyet az emlékszobájában tekinthetünk meg kicsiben.
• Padlásgaléria, lepkegyűjtemény.

2. Szentháromság-kápolnában, v. Hadik Mihály teljesen ép, összeszáradt múmiáját is megnézzük, melyen a balzsamozásnak semmi nyoma, s épp ezért a természeti csodák közé tartozik.

3. Szent Katalin plébániatemplom, mellette a téren áll Szent István király szobra, másik oldalán Kossuthot és Széchenyit ábrázoló domborművek.

4. A Makovecz Imre tervezte, jellegzetes formájú színház és hangversenyterem.

5. Körös-körül szőlőhegyek, melyek közül egyen ebédelünk, élvezzük a Dobronaki Nótázók műsorát.

6. Már el is telik lassan nap, indulunk haza, de még megnézzük az orchidea gyárat.

A muravidéki magyarok érdekképviseletei, oktatási intézményei és tudományos fórumai kettős célt szolgálnak: egyrészt az ott élő magyarok szolgálatában állnak, másrészt segítik az anyaországgal való kapcsolattartást is.

A muravidéki magyarság gondolkodásmódjában jelen van a demokratikus, a nacionalista, a patrióta és a kozmopolita attitűd is. A kisebbségi léthelyzetbe szorult maroknyi létszámú magyarság még nem tudta összeegyeztetni kisebbségi identitását az európai identitással. Addig még sok kérdést kell tisztáznia, többek között ezeket is: "Valójában kik is a muravidéki magyarok? Kik azok, akik a köreikbe tartoznak? Milyen alapon tartoznak össze? Mi teszi őket muravidéki magyarrá? A közös történelmi emlékezetük, bizonyos viselkedési formáik, gesztusaik, nemzeti jelképeik, művelődési szokásaik, közös történelmi hőseik, [...] irodalmi mítoszaik, közös íróik, költőik? A felsoroltak által hogyan reprezentálja a muravidéki magyarság önmagát? S ezt hogyan látják azok, akik nem muravidékiek?" (Zágorec-Csuka 2008: 90).

A családom anyanyelve a muravidéki magyarokidentitásatükrébencímű tanulmánykötete, amelyhez Székely András Bertalan írt Megmaradni - anyanyelven címmel utószót.

"A Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén a 2002-es népszámlálási adatok alapján 6243 magyar nemzetiségű személy él a magyar-szlovén határ mentén. A dialektológia a muravidéki magyar nyelvjárást az őrségi és a hetési nyelvjárás nyúlványának tekinti, de két vonatkozásban különbözik a muravidéki magyar nyelvhasználat az anyaországitól: egyrészt archaikusabb, másrészt pedig erősen kontaktusos, a szlovénizmusok megléte tendenciaként nyelvi szintű is (Bokor 2001: 46)."